Tabajdi Csaba, a kisebbségekkel foglalkozó politikai államtitkár két terjedelmes interjút adott a Népszabadságnak /Kis Tibor/ és a Magyar Nemzetnek /Kocsi Margit-Nagy Iván Zsolt/. Népszabadság: Tabajdi megállapította: a "magyar társadalomban ma lényegesen kisebb a szolidaritás", mint például 1989-ben. Tabajdi ezt az általános elszegényedésre, a munkanélküliség megjelenésére és az elmúlt évek kormánypolitikájára vezette vissza: azt az érzést kelthette "bizonyos mértékig joggal", hogy fontosabb a kisebbségek ügye, mint a hazaiaké. - "Jó lenne a társadalmi szolidaritás érzését általában erősíteni" - tette hozzá. - Az alapszerződéseket azért kell megkötni szomszédainkkal, hogy senki se mondhassa: Magyarország azért emeli fel szavát a határon túli magyarok jogainak védelmében, mert valami hátsó szándéka is van. "Épp azért van szükség a határklauzulára, hogy végre szabaddá tegyük a magyar külpolitika és kisebbségvédelem kezét." Az alapszerződésben viszont szomszédainknak el kell fogadniuk, hogy náluk olyan kisebbségi csoportok élnek, amelyek közösségként kívánnak megmaradni, hogy teljeskörű legyen az anyanyelvi képzés, létrejöjjenek kisebbségi önkormányzatok, használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban. Elképzelhetőnek tartja, hogy népszavazás döntsön az alapszerződésről. /Népszabadság, júl. 30./ Magyar Nemzet: A délszláv háború mutatta meg, mennyire nincs felkészülve az Európai Unió, az ENSZ arra, hogy hatékony kisebbségvédelmi rendszert teremtsen. Magyarországnak minden lehetséges módon elő kell segíteni az európai kisebbségvédelmi rendszer létrejöttét. Szeretné Európa kisebbségi szakértőit rendszeresen meghívni, hogy közösen tisztázzák, mi is a "kollektív jog", a "pozitív diszkrimináció", magyarul kedvezményes bánásmód. - Az alapítványok egy része most válik közalapítvánnyá, így az Illyés Alapítvány, a Teleki Alapítvány, a Kézfogás Alapítvány és a Mocsáry Alapítvány. A közalapítványok kuratóriumaiba a hat párt képviseletét is biztosítani kell. /Magyar Nemzet, júl. 30./
1994. október 24.
A Kézfogás Alapítvány nov. 24-től Budapesten rendezett székely vásárt, hogy a székelyföldi gyártók és kereskedők bemutatkozhassanak. Magyarországnak Romániával az éves áruforgalma 300 millió dollár, amelyből 190 millió dollár a magyar export és 110 millió az import. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1994. november 11.
A határon túli magyarság egzisztenciateremtésének gazdasági feltételeiről tanácskozott nov. 11.-én az MSZP Közép-és Kelet-Európai Tagozata Budapesten, ahol Tabajdi Csaba államtitkár, a tagozat titkára kifejtette, hogy a legfontosabb feladat a kisebbségi magyarság polgárosodásának elősegítése. Az anyaországi magyarság nem pénztőkével, hanem információs tőkével tud segíteni. Az Illyés Alapítvány és a Kézfogás Alapítvány kettévált, az előbbi megmarad nonprofit szervezetnek, elsősorban a szellemi életet támogatja, az utóbbi alapítvány 1995-ben 200 millió forintot kap a költségvetésből. A fórumon György Béla Zsolt, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke az erdélyi magyarság helyzetéről szólt. /Magyar Nemzet, nov. 12./ Tabajdi Csaba elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala gazdasági adatbank felállítását tervezi a határon túli magyarság számára. /Magyar Hírlap, nov. 12./
1994. november 24.
A Határon Túli Magyarok Hivatalának égisze alatt tárcaközi bizottság alakult a magyar kisebbségek támogatási rendszerének kidolgozására, tájékoztatott Németh Attila, a HTMH gazdasági főosztályvezetője. A bizottság nem pártalapon, hanem a szakértelem követelményei szerint dolgozik. /Magyar Hírlap, nov. 24./ Az Illyés Alapítványból kivált Kézfogás Alapítvány a határon túli magyarok egzisztenciateremtési, gazdasági vállalkozásait segíti, főként befektetési jelleggel. Vitát válthat ki a javaslatnak az a része, hogy a támogatás ne legyen etnikailag kötött. Információs bázis kialakítását is tervezik. Mindezt a szomszédos országok kormányaival is megvitatják. Ezzel a céllal járt Németh Attila Belgrádban, a Vajdaságban, majd Kijevben. /Magyar Hírlap, nov. 25./
1995. március 6.
A kormány közalapítvánnyá változtatta az Illyés Alapítványt és jóváhagyta az Új Kézfogás Alapítvány dokumentumait. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese elmondta, hogy a közalapítványi forma nagyobb pénzügyi fegyelmet, ellenőrizhetőséget és nyilvánosságot biztosít. A határon túli magyarság támogatására szánt összeg nominálisan nem csökkent, de reálértékben kevesebb, mint az előző évben. Az Illyés Alapítvány évi 300 millió forinttal rendelkezik, elsősorban a határon túli magyar sajtó, kulturális tevékenység, oktatási intézmények működéséhez kíván segítséget nyújtani. Az Új Kézfogás Alapítvány évi 200 millió forintja a magángazdasági tevékenység ösztönzésére szolgál. /Magyar Hírlap, márc. 6./
1995. március 31.
A határokon túl nyúló regionális gazdasági együttműködésről szóló kormányelőterjesztés kidolgozása megkezdődött, jelentette be Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke a hivatal által szervezett kétnapos gazdasági együttműködési konferencia zárónapján, márc. 31-én. Elmondta, hogy a konferencián a térségben megoldásra váró általános gondokat tekintették át. A közelmúltban létrehozott Kézfogás Közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálási szempontja a program minősége lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ A konferencián elhangzott, hogy modernizációs szigetek elképzelése körvonalazódik, melyek a magyarlakta térségek egészének gazdasági felemelkedését szolgálná, etnikai megkülönböztetés nélkül. A gazdasági együttműködés főbb területei: információs bázis kialakítása, oktatás, menedzserképzés, infrastruktúra fejlesztése, bankok szerepvállalása. György Béla Zsolt, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke elmondta, hogy keserű szájízzel marad a konferenciát követően, mert "másfél napon keresztül folyamatosan kioktattak arról, hogy mit mulasztottunk el, mit értelmeztünk félre", a "lecke végén mi is elmondhattuk, hogy mégis tettünk egyet s mást a közösségünkért, amelyet képviselünk. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 5./
1995. április 1.
Márc. 30-án és 31-én a Határon Túli Magyarok Hivatalának szervezésében Budapesten, a Volga Szállóban a gazdasági együttműködési konferencia résztvevői, határon inneni és túli szakemberek a határon túli magyarság életkörülményeiről, a térség gazdasági felemelkedéséről és a szomszédos országokkal történő gazdasági együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak. Lábody László, a HTMH elnöke elmondta, hogy kormány-előterjesztést dolgoznak ki a határon átnyúló regionális együttműködési program megvalósítása érdekében. A HTMH feladata a magyar vállalkozók és a nyugati cégek ösztönzése arra, hogy a határ menti régiókban és a határon túli magyarlakta területeken is építsenek ki kapcsolatokat. Lábody László elmondta, hogy az Új Kézfogás Alapítványnál a pályázatok elbírálásának szempontja a programok minősége lesz. A visszakapott földeket eszközök híján megművelni nem tudó kisebbségieken hitelrendszerrel, finanszírozással tudnának segíteni. Tabajdi Csaba államtitkár a Budapest Bankot említette, amely Páterbank néven fiókintézetet létesít Romániában. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, ápr. 1./
1995. április 13.
Ápr. 13-án tartotta alakuló ülését Budapesten a kormány által a határon túli magyarok gazdasági támogatására életre hívott Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma, amelynek elnöke a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát egykori vezérigazgatója, Burgert Róbert. Az alapítvány a határon túli magyarok egzisztenciateremtését, polgárosodását hivatott támogatni, a szülőföldjükön való boldogulás jegyében, mondta az ülést követő sajtótájékoztatón Tabajdi Csaba politikai államtitkár. Az alapítvány feladata a régiók kis- és középvállalkozásai közötti kapcsolatok támogatása, szakmai és menedzserképzés szervezése, üzletember-találkozók szervezése, információs bázis kialakítása. Az Új Kézfogás Alapítványnak 200 millió forint áll rendelkezésére és az előző évi 130 millió forintos maradvány is vagyonukat gyarapítja. Lábody László, a HTMH elnöke egy hosszú és átfogó munka fontos állomásának nevezte a kuratórium megalakulását, amelynek jelképes üzenete, hogy ezek után a határon túli magyarok gazdasági fellendítésének támogatása törvény által rögzített feladat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15-16./ Felső határ nincs, sem országonként, sem tervezetenként. /Új Magyarország, ápr. 14./
1995. április 13.
Ápr. 13-án tartotta alakuló ülését Budapesten a kormány által a határon túli magyarok gazdasági támogatására életre hívott Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma, amelynek elnöke a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát egykori vezérigazgatója, Burgert Róbert. Az alapítvány a határon túli magyarok egzisztenciateremtését, polgárosodását hivatott támogatni, a szülőföldjükön való boldogulás jegyében, mondta az ülést követő sajtótájékoztatón Tabajdi Csaba politikai államtitkár. Az alapítvány feladata a régiók kis- és középvállalkozásai közötti kapcsolatok támogatása, szakmai és menedzserképzés szervezése, üzletember-találkozók szervezése, információs bázis kialakítása. Az Új Kézfogás Alapítványnak 200 millió forint áll rendelkezésére és az előző évi 130 millió forintos maradvány is vagyonukat gyarapítja. Lábody László, a HTMH elnöke egy hosszú és átfogó munka fontos állomásának nevezte a kuratórium megalakulását, amelynek jelképes üzenete, hogy ezek után a határon túli magyarok gazdasági fellendítésének támogatása törvény által rögzített feladat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15-16./ Felső határ nincs, sem országonként, sem tervezetenként. /Új Magyarország, ápr. 14./
1995. április 28.
A határon túli magyarok csak akkor őrizhetik meg nemzeti identitásukat, ha szülőföldjükön egzisztenciálisan is boldogulnak. Ez határozza meg a koalíciós kormány kisebbségi politikáját - olvasható Tabajdi Csaba államtitkár A gazdaság a nemzeteszme fedezete című írásában. Nem lehet egyszerre három és félmillió magyar egzisztenciateremtésében lényegesen előrelépni. Ezért gazdasági-modenizációs, dinamizáló szigeteket kell kialakítani, amelyek képesek továbbadni tapasztalataikat. A modernizációhoz dinamikus gazdasági személyiségek kellenek. Különben bekövetkezik a zárványosodás, több terület leszakad az agyelszívás, elvándorlás következtében. Egy bank alapítása, amit annyiszor említenek, nem ad megoldást. "Célszerű a határ menti gazdasági együttműködést a kis és középvállalkozásokra és a helyi társadalomra alapozni." Új kisebbségpolitikai szemléletre van szükség. A regionális együttműködés élesztheti fel a korábbi természetes munkamegosztást. Az Új Kézfogás Alapítvány a megfelelő keretet adja ehhez. Információs bázist kell létrehozni, szükséges, hogy a szomszédos országokról érvényes adatok legyenek. Ezt az adatbankot a Határon Túli Magyarok Hivatalának kell létrehoznia. /Népszabadság, ápr. 28., átvette, folytatásokban közölte: Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 9./
1995. június 13.
Dr. Bátai Tibor, az Illyés Alapítvány irodavezetője elmondta, hogy idén az alapítvány 300 millió forintos keretéből 145 millió jutott az erdélyi pályázatok kielégítésére. A romániai alkuratórium hét szakmai testületből áll: oktatási, tudományos, önkormányzati, gazdasági-vállalkozói, egyházügyi, szociális szaktestület és az ifjúsági bizottság. A végső döntés a főkuratóriumé. Az Új Kézfogás Közalapítvány nem alkuratóriumi rendszerben dolgozik, az üzleti tervet nézi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
1995. június 28.
A budapesti Új Kézfogás Közalapítvány tájékoztatót adott ki a benyújtandó pályázatokhoz. Alapvetően olyan kisebbségi tulajdonrész szerzésére adható be, amelyik biztosítja a gazdálkodás áttekinthetőségét és az érdemi beleszólást. Indokolt esetben többségi tulajdon is szerezhető, olvasható a tájékoztatóban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./
1995. augusztus 2.
A magyar kormány a költségvetés 0,7 ezrelékével támogatja a határon túli magyarságot, fejtette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, majd részletezte: az Illyés Alapítvány 300 millió forintot, az Új Kézfogás Közalapítvány 200 milliót kap, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál levő összegekből a határon túli könyvkiadás támogatása 51,6 millió, a szomszédos országok diákjainak segítése 167 millió, a pedagógusok továbbképzése 75,4 millió, a kulturális támogatás 8,3 millió forint, az egészségügyi támogatás /a Népjóléti Minisztérium kezelésében/: Mocsáry Lajos Alapítvány 25 millió, a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány 110 millió forint, végül a Magyarok Világszövetségének költségvetése 180 millió, a Határon Túli Magyarok Hivataláé pedig 175 millió forint. Az interjút készítő Tardos János kifogásolta, hogy a Magyarok Világszövetségében /MVSZ/ egyetlen politikai párt, az MDF és egyetlen irányzat, a konzervatív jobboldal képviselteti magát. Ebben "van igazság", felelte Tabajdi Csaba. Tardos azt is kifogásolta, hogy a Duna Televízióban sokszor látható Csoóri Sándor. A Duna Televízió létrehozásában Csoóri elvitathatatlan érdemeket szerzett, válaszolta Tabajdi. Timkó Iván távozásával az "egészséges tendenciák felülkerekedhetnek" az MVSZ-en belül -tette hozzá. /Magyar Hírlap, aug. 2./
1995. augusztus 2.
A magyar kormány a költségvetés 0,7 ezrelékével támogatja a határon túli magyarságot, fejtette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, majd részletezte: az Illyés Alapítvány 300 millió forintot, az Új Kézfogás Közalapítvány 200 milliót kap, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál levő összegekből a határon túli könyvkiadás támogatása 51,6 millió, a szomszédos országok diákjainak segítése 167 millió, a pedagógusok továbbképzése 75,4 millió, a kulturális támogatás 8,3 millió forint, az egészségügyi támogatás /a Népjóléti Minisztérium kezelésében/: Mocsáry Lajos Alapítvány 25 millió, a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány 110 millió forint, végül a Magyarok Világszövetségének költségvetése 180 millió, a Határon Túli Magyarok Hivataláé pedig 175 millió forint. Az interjút készítő Tardos János kifogásolta, hogy a Magyarok Világszövetségében /MVSZ/ egyetlen politikai párt, az MDF és egyetlen irányzat, a konzervatív jobboldal képviselteti magát. Ebben "van igazság", felelte Tabajdi Csaba. Tardos azt is kifogásolta, hogy a Duna Televízióban sokszor látható Csoóri Sándor. A Duna Televízió létrehozásában Csoóri elvitathatatlan érdemeket szerzett, válaszolta Tabajdi. Timkó Iván távozásával az "egészséges tendenciák felülkerekedhetnek" az MVSZ-en belül -tette hozzá. /Magyar Hírlap, aug. 2./
1995. október 12.
Okt. 12-én együttműködési megállapodást kötött a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége /MTESZ/, melynek kedvezményezettje elsősorban a határokon túl élő magyar műszaki értelmiség lesz. Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke elmondta, hogy a HTMH részére az MTESZ Kossuth téri székházában országos hálózatra kapcsolt számítógépes ügyfélszolgálatot állítanak fel. Hálózatra viszik a legfrissebb romániai privatizációs adatokat, a közeljövőben tervezik a szlovákiai magánosításhoz kötődő legfrissebb információk közlését is. Havass Miklós, az MTESZ elnöke elmondta, hogy a távlati tervek között szerepel egy-egy iroda létesítése a szomszédos országokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./ A HTMH és az Új Kézfogás Közalapítvány mintegy 10-15 millió forintot érő információs adatbázisát elhelyezik az MTESZ hálózatára. Havass Miklós, az MTESZ elnöke elmondta, hogy szervezetük hosszú távú együttműködést épít ki a HTMH-val, közös kiállításokat rendeznek, szakmai bemutatókat, előadássorozatokat tartanak együtt. /Új Magyarország, okt. 13., Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), okt. 13./
1995. december 2.
Hatodik alkalommal szervezték meg fórumukat Sepsiillyefalván a romániai magyar alapítványok. Az összejövetel alkalmából kibocsátott romániai magyar alapítványi névjegyzék második kiadása 130 működő alapítvány adatait tartalmazza. Somai József, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkára vázolta a támogatásfolyósítás feltételeit, kiemelve a nyíltságot. Illyefalvára érkezett az erdélyi körútján levő Lábody László, a HTMH elnöke, aki elmondta, hogy a költségvetés nagyobb összeget szavazott meg az Illyés Közalapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
1995. december 2.
Egy éve áll a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ élén Lábody László címzetes államtitkár, ebből az alkalomból készített vele interjút Gyarmath János. A megfogalmazott célok és kritériumok alapvetően helyesnek bizonyultak: amit csak lehet, azt depolitizálni kell /nem politikaként kell kezelni az oktatást, a gazdasági életet, a civil társadalmat, hanem szakmai kérdésként/ és ezekkel kell fokozott hangsúllyal foglalkozni. - Az RMDSZ a semmiből alakult meg és kialakult a kifinomult, bonyolult, de működő struktúrája. A választásokon az RMDSZ hallatlanul tiszteletre méltó eredményeket ért el. Kevés viszont a jól képzett jogász, a gazdasági szakember. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./ (Az interjú folytatása:) A magyar kormány kiáll az autonómia elve mellett, az autonómia önkormányzást jelent. Az etnikai autonómia azt jelenti, hogy az egy nemzetiséghez, nyelvhez, kultúrához tartozó emberek a saját ügyeiket próbálják intézni. Ez jogos és természetes törekvés. A magyar kormány nem dolgoz ki konkrét koncepciót, ezt az illető közösségnek magának kell elvégeznie. A magyar kormány nem tudja a román parlamentben elfogadtatni azokat a törvényeket, amikre szükség lenne. A magyar kormány összegyűjti és eljuttatja a nemzetközi tapasztalatokat, tud segíteni abban is, hogy a közösségek által kidolgozott elképzelések szembesüljenek a nemzetközi gyakorlattal, továbbá kétoldalú és nemzetközi kapcsolatokban napirenden tartja: a magyar közösségek abban érdekeltek, hogy egy demokratikus jogállamban kapják meg mindazokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy magyarként, lojális állampolgárként éljenek. -Az alapszerződés előkészítésében és a tárgyalásokon is részt vett a HTMH, a magyar szervezetekkel való egyeztetés pedig teljes mértékben a HTMH feladata. - A román-magyar alapszerződés egyetlen nyitott kérdése a kisebbségi kérdés, ez a kérdés Románián belül is nyitott. Ezt kell körbejárni, erről kell tárgyalni. - 1996-ban az Illyés Alapítvány 340, az Új Kézfogás Alapítvány 200, a Segítő Jobb 130, az oktatás, művelődés, könyvkiadás, ösztöndíjak /művelődési tárca/ körülbelül 420 millió forinttal gazdálkodhatnak. A határon túli magyarság anyagi támogatása tehát meghaladja a milliárdos nagyságrendet, "s ez évek óta változatlan." Igaz, hogy ez reálértékben csökkent, de tekintetbe kell venni az ország lehetőségeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
1995. december 13.
A határon túli magyarok támogatásának egyik legnagyobb eredménye, hogy kárpótlási jegyeik privatizációban való felhasználására konkrét lépések történtek, jelentette ki az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával megjelent, a magyarországi vállalkozások gyakorlati tanácsait összegező, Iránytű című kiadvány dec. 13-i sajtóbemutatóján Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Igen fontos, hogy a szomszédos országokban élő magyarság részt vehessen saját országa privatizációjában is, ennek segítségére privatizációs konferenciát szerveznek a jövő évben, márciusban, Kolozsváron. /Új Magyarország, dec. 14./
1996. február 22.
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége meghívására az RMDSZ gazdasági küldöttsége febr. 22-23-án látogatást tesz Magyarországon. A küldöttség tagjai: Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető, Antal István, Pécsi Ferenc és Borbély László képviselők, valamint Náznán Jenő, az RMDSZ ügyvezető gazdasági alelnöke. A küldöttség privatizációs kérdésekben folytat megbeszéléseket Budapesten, találkozik a HTMH, az Új Kézfogás Alapítvány képviselőivel, Széles Gáborral, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökével és az Ipari Minisztérium illetékeseivel. /Privatizációról tanácskoznak Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
1996. december 2.
A romániai magyar alapítványok Illyefalván tartották meg nyolcadik tanácskozásukat /nov. 28-30/, ezen nyolcvan alapítvány képviselői vettek részt. A romániai alapítványok nem tudnak egy lépést sem tenni táplálójuk, az Illyés Közalapítvány nélkül, ez derült ki a beszámolókból. Megint nem sikerült megalapítani információs központjukat. A romániai alkuratóriumi beszámolóban elhangzott, hogy az 1996. évi kétszázmillió forintos összeg 481 pályázó között oszlott meg /a benyújtott 780 pályázatból ennyit fogadtak el és 37-et elnapoltak/. Elhatározták, hogy oktatásfejlesztésre, az Iskolaalapítványra pénzalapot különítenek el. Arról, hogy szükség van-e az alapítványokat tömörítő szervezetre, a résztvevők többórás vitát folytattak, de döntés nem született. A tanácskozáson Hajduk Márta az Új Kézfogás Közalapítvány kis- és középvállalkozások számára létrehozott támogatási rendszeréről adott tájékoztatást. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Az újságban elírás az, hogy kétmilliót osztottak szét, helyesen közel kétszázmilliót /pontosabban 195 milliót/.
1996. december 9.
Dec. 8-án Debrecenben az Alapszerződések és regionális gazdasági együttműködés című konferencia megnyitásakor Tabajdi Csaba politikai államtitkár kifejtette: az alapszerződések nem csodaszerek, de nem is a nemzetárulás dokumentumai. A magyar, ukrán, szlovák, román és jugoszláv részvétellel kezdődött kétnapos /dec. 8-9./ konferenciát levélben köszöntötte Horn Gyula miniszterelnök. Az előadások témakörei: régiók közötti együttműködés, bankok szerepe a két- és sokoldalú együttműködésben, a nemzeti kisebbségek lehetőségei az együttműködésben. Bod Péter Ákos, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank /EBRD/ kelet-közép-európai országokat képviselő igazgatója elmondta, hogy "elégtelen intenzitású kapcsolatok léteznek a kelet-közép-európai térségben". A tanácskozás szervezői - Miniszterelnöki Hivatal, határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Alapítvány - abból indultak ki, hogy a térség államai között létező politikai viszony és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés minősége szorosan összefügg egymással. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10., Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./
1997. január 10.
Az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztálya vállalkozói fórumot szervezett jan. 11-én Kolozsváron, melyen több mint 70 romániai vállalkozó vett részt. Meghívott előadók voltak: dr. Burgert Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke, és dr. Csapody Miklós magyar országgyűlési képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 13., 943. sz./
1997. január 16.
Lábody László lemondott elnöki funkciójáról, jan. 15-én távozott a Határon Túli Magyarok Hivatalából /HTMH/. A vele készült interjúban hangsúlyozta, hogy döntése mögött személyes okok állnak, semmiképpen sem politikaiak. Rossz a struktúra a kisebbségi kérdés kormányon belüli hatékony képviseletére, szerinte az lenne a jó megoldás, hogy tárca nélküli miniszter foglalkozzon ezzel a kérdéssel. 1994 szeptemberétől volt a hivatal elnöke. Visszatekintve megállapította, hogy a HTMH nem "nagypolitizál, nem külpolitizál", ez a Külügyminisztérium feladata. A hivatal feladata a közösségek önszerveződésének elősegítése, a gazdasági együttműködés támogatása. Elnöksége legnagyobb sikerének azt tartja, hogy megpróbálták függetleníteni a politikától és csak szakmai oldalról megközelíteni mindazt, amit lehetséges. A legnagyobb eredmény a gazdasági programok elindulása, az Új Kézfogás Közalapítvány létrejötte, de az is, hogy kizárólag gazdasági alapon bárki haszonélvezővé válhat, nemzeti hovatartozástól függetlenül. Lábody László visszamegy a dohányiparba, a British-American Tobacco regionális igazgatóságának PR-igazgatója lesz. /Magyar Nemzet, jan. 16./
1997. április 16.
Hatékony tanácsadó szervvé és szellemi műhellyé kívánja formálni a Határon Túli Magyarok Hivatalát Törzsök Erika, aki ápr. 15-től a HTMH elnöke. A HTMH-hoz sok információ érkezik be, nyilatkozta a vele készített interjúban, ezt az információmennyiséget megpróbáljuk eljuttatni a politikai élet különböző szereplőinek, pártokhoz, parlamenti bizottságokhoz, minisztériumokhoz, szakértőkhöz és a nemzetközi fórumokhoz. "Legfontosabb eszközünk a nemzetközi jogra való hivatkozás mellett a nyilvánosság." Arra a kérdésre, hogy a határon túli szervezetek támogatása átlátható-e, ahogy az MSZP-SZDSZ kormány ígérte, Törzsök Erika kifejtette: az Illyés Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány áttekinthető módon működik. A rajtuk keresztül kiáramló pénzek csak kis részét képezik a költségvetésnek. Különösen kevés, ha számba vesszük, hogy például Kárpátalján a lakosság 80 százaléka munkanélküli, az emberek hónapok óta nem kapnak fizetést. Szlovákiában a Meciar-kormány gyakorlatilag minden támogatást megvont a kisebbségi kulturális intézményektől, Horvátország magyar elűzöttjei lerombolt falvaikba készülnek visszatérni. - A HTMH nem pénzelosztó központ. Arra a kérdésre, hogy kinevezésével a HTMH liberális kézbe került, azt válaszolta, hogy a "kisebbségpolitikában nem szabad pártpolitikai szempontoknak érvényesülnie." Romániában a választások azt eredményezték, hogy ellenségkép nélkül kell politizálniuk mind a románoknak, mind a magyaroknak." /Újvári Miklós: Törzsök Erika a HTMH új szerepéről. = /Magyar Hírlap, ápr. 16./
1997. április 23.
Ápr. 23-án Székelyudvarhelyre látogatott dr. Burger Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke és helyi vállalkozókkal találkozott. Az alapítvány a vállalkozókat háromféleképpen támogatja: vissza nem térítendő, visszatérítendő támogatással és befektetés formájában. Székelyföldről mintegy ötszáz pályázat érkezett, a negyedévenként ülésező kuratórium egy ülésen csak ötvenet nézhet át, ezért Burger javasolta, hogy havonta ülésezzenek. A legtöbb pályázat nem fogadható el, nem kellő szakértelemmel állították össze. Az alapítvány eddig még csak egyetlen környékbeli cégnek nyújtott segítséget. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./
1997. május 21.
Gergely István /sz. Vice, 1955/ 1987 óta plébános Csíksomlyón. Általános iskolás kora óta pap akart lenni. A Securitate mindig különös figyelmet szentelt ennek a helynek a zarándoklatok miatt, különösen a moldvai csángók búcsújárására, amelyet minden eszközzel igyekeztek meggátolni. Gergely István első dolga volt Csíksomlyón, hogy összegyűjtse a gyerekeket, sok kis közösséget hozott létre. A hatóságok támadták ezért, több alkalommal megüzenték, hogy megölik, ha nem hagyja abba a közösségek szervezését. Egy éjszaka félelem fogta el és felment a hegyre. Visszafelé az Úristen megérintette, elszállt a félelme és kimondta evangéliumi jelmondatát: Az Úr kelt fel engem, ő küldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, szabadulást a raboknak. /Lukács 4,18/ Csíkcsomortánynak nem volt temploma, a falu már nyolcszor nekirugaszkodott a templomépítésnek, de nem sikerült megvalósítaniuk. Gergely István híveivel nekifogott 1988-89-ben, a falurombolás idején, és sikerült kalákában fölépíteni a templomot, amelyet a munkálatok kezdetén fölajánlottak Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának. A plébános felvállalta a társadalom peremére szorultak védelmét, Csíksomlyón árvaház van, amikor az itt lakók elérik a nagykorúságot, földönfutókká válnak. Műhelyt alakított ki, a lányoknak pedig varrodát. Munkahelyeket, otthont teremtettek számukra az 1992-ben létrehozott Csibész Alapítvány segítségével, amelyet külföldi adományok is gyarapítanak. Házas közösségeik is vannak. Gergely István egyik szervezője a csíksomlyói ifjúsági találkozóknak, a "Csík"-nak. Ezt 1989-ben kezdte. Idős emberek gondozását a Lázár Alapítvány segítségével végzik. Több moldvai csángó család Csíkba telepítését is segítették. A két Somlyó-hegy közötti nyeregben felépítették a Hármas Halom oltárt az anyaországi Illyés és Új Kézfogás Közalapítvány segítségével. - A moldvai magyarok egyes csoportjai, például Klézséről gyalog jöttek, százhatvan kilométerről. Gergely István hiszi, hogy csak a hit erejével és a tettek példájával lehet megtartani az erdélyi magyarságot. /Magyar Nemzet, máj. 21./
1997. július 1.
Csanády András budapesti filozófs, gazdaságkutató, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa júl. 2-án Marosvásárhelyen előadást tart a romániai gazdasági átalakulásról. Csanády András évek óta foglalkozik a gazdasági szerkezetváltással és a hozzá kapcsolódó munkaerő-átcsoportosítással. A helyszínen kérdőíves felmérésekkel is vizsgálja a romániai és szlovákiai magyarság egyes csoportjainak gazdasági magatartását. A tudományos kutatás mellett részt vállalt a romániai, ezen belül a marosvásárhelyi Közgazdász Társaság megszervezésében, valamint a posztgraduális képzés programjának kialakításában. Csanády a Határon Túli Magyarok Hivatala keretében létrehozott Új Kézfogás Alapítvány referenseként a kisebbségi magyarság körében indított menedzserképző és vállalkozásélénkítő programok koordinátora. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./
1997. szeptember 19.
Szept. 19-én megnyitotta kapuit a kárpátaljai magyar felsőoktatás újabb intézménye, az Ungvári Gazdasági Akadémia /UGA/, ahol negyven magyar diplomás szakember kezdte meg kétéves tanulmányait anyanyelvén. Az UGA létrehozása a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége szervezőmunkájának köszönhető, az anyagi hátteret a Határon Túli Magyarok Hivatala keretében működő Új Kézfogás Alapítvány biztosítja. - Az Új Kézfogás Alapítvány eddig mintegy 100 millió forintnyi térítésmentes, illetve kedvezményes kölcsönnel támogatta a kárpátaljai magyar vállalkozásokat. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
1997. december 17.
A kormány mindent megtesz azért, hogy az 1998-as országgyűlési választásoktól kezdődően a magyarországi kisebbségek számára lehetővé váljon a parlamenti képviselet. Ennek érdekében a kabinet felerősíti a parlamenti pártok közötti megbeszéléseket. Minderről Horn Gyula miniszterelnök szólt szerdán, a Parlamentben, amikor átadta a már hagyományosnak számító "Kisebbségekért"-díjakat. A kormány által alapított elismerést minden évben - immár harmadik alkalommal - az ugyancsak három éve megünnepelt Kisebbségi Naphoz, december 18-ához kapcsolódóan vehetik át a Magyarországon, illetve határainkon túl élő kitüntetettek. A kormány a díjjal azon személyeket és szervezeteket jutalmazza, akik, illetve amelyek tevékenységükkel elősegítik a kisebbségek identitásának megőrzését és a kisebbségek többségi társadalommal való harmonikus együttélését. A miniszterelnök ünnepi beszédében a demokrácia mércéjének nevezte, hogy a többség egy országban milyen viszonyulást mutat a kisebbségek iránt. Megítélése szerint egyben az európaiság mércéjét is jelenti, mennyiben ismerik el a kisebbségek jogait és mit tesznek azok érvényesülése érdekében. Horn Gyula ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kölcsönös tolerancia mindannyiunkra érvényes, a többségre és a kisebbségekre egyaránt. Kijelentette: a kormány változatlanul arra törekszik, hogy a pozitív diszkrimináció elvét érvényesítse a kisebbségi kérdésekben.A kormányfő beszéde után átadták az elismeréseket. "Kisebbségekért"-díjban részesült: a Bethlen Gábor Alapítvány, Borbándi Gyula író, irodalom-történész, publicista ,Burgert Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a Gergely István csíksomlyói plébános kezdeményezésére létrejött Csibész Alapítvány, Domokos Géza író, szerkesztő, a Kriterion Alapítvány elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke, a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Smaranda Enache, a Marosvá-sárhelyi Pro Europa Liga elnöke, Gyivicsán Anna néprajzkutató, a békéscsabai Szlovák Kutatóintézet vezetője, az ELTE Szláv Filológiai Tanszék docense, habilitált professzora, a Hermann-Niermann Alapítvány - az európai etnikai kisebbségek és népcsoportok híd-szerepének erősítése érdekében kifejtett tevékenységéért, Illés Ferenc, katymári római katolikus plébános, a háromnemzetiségű felső-bácskai település, Katymár plébánosaként a helyi bunyevác, magyar és német közösségek hagyományainak megőrzése érdekében végzett példaadó közösségi munkájáért; Kallós Zoltán, Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, az erdélyi magyar és a moldvai csángó népzenei hagyományok összegyűjtése terén végzett felbecsülhetetlen értékű munkásságáért, a Kárpátaljai Ferences Közösség a rászorulók lelki és szociális gondozása, megélhetésük problémáinak enyhítése terén mindennemű megkülönböztetés nélkül végzett több éves tevékenységért, kiemelve Majnek Jenő Antal püspök atya érdemeit, Kórógy község - a község lakóinak a délszláv háború négy éve során tanúsított hősies magatartásáért, az Árpád-kori magyar település kulturális értékeinek megőrzéséért való kiállásukért, kiemelve Kel József, a község polgármesterének érdemeit, Lankó József, a Pécsi Egyházmegye cigányokért felelős lelkésze, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet /Lendva/ a szlovéniai magyarság történelmének, kultúrájának, néprajzának ápolása terén kifejtett tevékenységéért, kiemelve Göncz László, az intézet igazgatója érdemeit, Nagyné Volopich Mária, igazgató, az Edelényi Alapítványi Óvoda és Általános Iskola vezetője - a nagyon eltérő adottságú, eltérő indíttatású, értékrendszerű cigány gyermekek személyiség-központú oktatása érdekében végzett áldozatos munkájáért, a Neue Zeitung - a magyarországi német kisebbség hetilapjaként, a kisebbségi csoport történelmének, kultúrájának, hagyományainak és nyelvének ápolásához való hozzájárulásáért, amelyben kiemelkedő szerepe volt Schuth János főszerkesztőnek, a Román Hagyományőrző Együttes /Elek/ - a magyarországi román kisebbség hagyományainak, folklórjának ápolása és a sajátos helyi román táncművészet átörökítése terén végzett tevékenységéért; Újvidéki Egyetem - Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Vujicsics Sztoján, József Attila-díjas író, irodalom- és művelődéstörténész - a hazai szerb diaszpóra kiemelkedő személyiségeként végzett több mint négy évtizedes tudományos és irodalmi munkásságáért és a magyarországi szerbség kultúrájának és irodalmának feltárásában végzett hiánypótló érdemeiért. /Magyar Nemzet, dec. 18./
1998. január 15.
Bónis Lajos a bukovinai Hadikfalván született 1920. ápr. 30-án. Kolozsváron végezte az egyetemet, háromszor állították román hadbíróság elé a magyarság megőrzése érdekében kifejtett tevékenységéért. 1947-ben menekülnie kellett Erdélyből. Magyarországon a kommunista bíróság is elmarasztalta erdélyi szervező tevékenysége miatt. 1990-től a Határon Túli Gazdakörök Koordinációs Irodájának vezetője, az iroda 1995-ös megszüntetéséig. 1990 után a gazdakörök szervezését végezet, népfőiskolákat alapítottak, több millió forint értékben - magyarországi emberek adományát - vitte Erdélybe, Árkoson és Csíkszeredán könyvtárat hozott létre. Bónis Lajos különösen büszke a távoktatásra, melynek köszönhetően száz határon túli magyar fiatal kezébe adtak felsőfokú diplomát. Bónis Lajos erdélyi munkatársaival évente elkészíti a végzett magyar egyetemisták névsorát, majd azt elküldi a térségben tevékenykedő több mint 2000 magyar vállalatnak, vállalkozónak. - Erdélyben 260 gazdakört sikerült létrehozni. 1995-ben azután Kis Zoltán SZDSZ-es államtitkár közölte Bónis Lajossal, hogy nincs szükség a határon túli magyarság támogatására, ezzel egyúttal megszüntette Bónis Lajos feladatkörét a minisztériumban, elvette irodáját. Bónis Lajos azóta társadalmi munkában végzi feladatát. Bónis elmondta: "Nem kaptam segítséget a Határon Túli Magyarok Hivatalától sem. Igaz, annak vezetője, Törzsök Erika, szintén SZDSZ-es. Bár a másik oldal sem töri magát, a Magyarok Világszövetsége sem segít semmit." Bónis Lajos elégedetlen az Új Kézfogás Közalapítvánnyal is: "nem a falut támogatja, csak azt, aki jelentkezik. Az erre szánt 300 millió elmegy a felsővállalkozások támogatására." /Demokrata (Budapest), jan. 15., 2. sz./
